Nagyon rossz úton járunk...
A magyar labdarúgó-válogatott kikapott Wales ellen az Eb selejtező utolsó csoportmérkőzésén, így nem jutott ki a kontinensviadalra. Még esélyünk van kiharcolni a részvételt a „pótselejtezőn”, amelyen a Nemzetek Ligájának legjobbjai, továbbá a már kijutottak mögött végzett csapatoknak lesz lehetősége, így ez a mi válogatottunkat is érinti. Sikerülhet? Miért mondják, hogy gyenge a válogatott? Lehet, hogy tényleg nagyon gyengék vagyunk? Mindenki több -féle szemüvegen keresztül látja az okát, ez most csupán az én véleményem…
A magyar szurkolókon sosem múlik
Lehet okoskodni, hogy miért is ilyen gyenge a magyar labdarúgás, de részemről mindenképp az utánpótlás nevelésben látom ennek okát, továbbá abban, hogy a politika és az anyagiasság teljesen bekebelezte a sportágat és minden a pénzről szól.
Régen a labdarúgás, a „szegények” sportja volt, elég volt csupán egy labda amit kergethettek a gyerekek. Így nőttek fel, míg nem iskolai éveik alatt már kiderült, ki tehetséges és ki nem. Ekkor a játékszerrel legjobb barátságot ápolt játékos palántákat leigazolták az egyesületek, ahol plusz képzést kaptak és magas szinten űzhették tovább szeretett sportjukat. Nem gazdagodtak meg ekkor, csupán kicsivel több volt nekik a kollégáiknak, mert ugye mellette többnyire mindegyikük dolgozott. Na ők még nem voltak anno „profik”, mégis világhírnévre tett szert országunk, a válogatottnak és klubcsapatainknak köszönhetően.
Régen világszerte elismert játékosaink voltak
Napjainkban már az utánpótlás nevelésben is a pénz dominál, hiszen jobbára az akadémiákra azok mehetnek, akiknek a szülei kitudják azt fizetni, nem pedig egy olyan srác, aki lehet szegény családba született, de sokra vihetné és egy kitörési lehetőséget jelentene ez a számára. Állítom, hogy lehet bármilyen jó edző valaki, egy gazdag tehetségtelenből nehezebb jó labdarúgót faragni, mint egy szegény, de tehetséges srácból. Ezt látom az egyik legnagyobb problémának. Lehet tehetséges gyerekeket kellene edzeni jó módszerrel, hogy ne csak a mezt küldjék majd ki a mérkőzésekre ha felnőtt összecsapásokat játszanak.
Ő lehet tehetséges, csak nincs lehetősége bizonyítani
Na meg a fegyelem, és a sport iránti alázat! Ez nálunk nagyon hiányzik, és jó példa lehet rá a Ferencváros. Az ukrán Rebrov egy nagyon szigorú edző a sajtóba kiszivárogtatott információk szerint, de ezt bizonyítja, hogy elengedték az egyik legtechnikásabb játékosukat Lanzafamet, mikor nem állt be a sorba. Fegyelmezetlen volt, és még ha csapata egyik legjobbjáról is volt szó, a tréner pikk pakk kihagyta pár meccsen. A magyarok ilyet nem tesznek, mert már a gyerekeknél, aki a legjobb vagy a szülei adnak ezt azt a csapatnak, na annak mindent szabad, bármit csinálhat, és sajnos ez az edzők felelőtlensége. Főleg az utánpótlásedzőkön nagyon sok múlik, hogy milyen képzést kap szakmailag és emberileg egy fiatal játékos…
Fiatalon kell a megfelelő képzést megadni az utánpótlás játékosoknak
Merem állítani, hogy abban az esetben, ha bentlakásos államilag finanszírozott sportiskolákban kapnának megfelelő képzést a „tehetséges”, korábban felfedezett gyerekek, akkor nevelhetnénk ki olyan játékosokat, akik később vezéregyéniségei lehetnének országunk labdarúgásának. Lehet pár teljesen feleslegesen felépített vidéki stadion árából, 10-20 évi költségvetése meglehetett volna egy ilyen intézménynek, és 2030-40 között már ütőképes válogatottunk lehetne újra, amely méltó régi nagy híréhez.
Jó lenne újra a legjobbak közt szurkolni a válogatottnak
Ez csupán az én véleményem és elképzelésem, de az tény, hogy nagyon rossz úton járunk és nem attól lesz jobb a focink, ha stadionokat építünk. A körülmények sokkal jobbak mint sok más országban, már csak profi és magas szintű labdarúgók kellenének, akik színvonallal tudják megtölteni a sportarénákat, és a legjobbak közt bizonyítanak évről évre...